Tizedik alkalommal adott otthont Sárospatak a Zsákomban a bábom fesztiválnak. Négy napig bábosok birtokolják Sárospatakon a Művelődés Házát.

Itt rendezik meg ugyanis a X. Zsákomban a bábom nemzetközi bábfesztivált.

Szentirmai László, a fesztivál főszervezője elmondta, most már az előkészületekkel nincs túl nagy gondja. Hála legyen az ének, mára már önjáróvá vált a fesztivál. – Nem kell keresnünk, kutatnunk a fellépőket, jelentkeznek maguktól. Ki az interneten bukkan rá erre a fellépési lehetőségre, de van olyan művészünk is, aki szájhagyomány útján értesült rólunk.

Minitársulat

A kamarabábosok fellépési lehetőségei mára kissé beszűkültek, holott a bábozás születésekor a kamarázók voltak többségben. A legeredetibb, a vásárokon történő bábozás hagyományait idézte fel az első fellépő ORT-IKI társulat, amelynek tagjai egytől-egyig mintha egy középkort idéző Pasolini-filmből léptek volna elő. Harsányságuk, közvetlenségük, fergeteges jókedvük kitűnő felütése volt a fesztiválnak.

A lécet rögtön magasra is tette a brazil Marcelo Tcheli, aki ötmilliméteres bábjaival egyszemélyes előadásokat tartott, azaz mindig csak egyetlen embernek adott elő egy rövid, egy-két perces történetet.

Tarisznyaszínház

Az idei fesztiválon a nemzetköziséget a brazil báboson kívül román, szlovák, német, japán és tajvani bábművészek biztosították. Az ázsiai vendégek üde színfoltnak bizonyultak, bár előadásaik nem annyira a gyerekeket, hanem a felnőtteket célozták meg.

A bábozás azonban valahol mégis a gyerekeket kívánja megfogni, és a számukra szóló előadásokból nem is volt hiány. Közülük talán a legnagyobb sikert a szlovákiai Tomás Plaszky Babszemjankó című előadása aratta. A bábművész tarisznyaszínháza csak úgy ontotta magából az ötleteket. A gitár hol paripa volt, hol hatalmas király, hol pedig várbörtön volt, kétszer pedig a hagyományos gitárszerepet is betöltötte. A 30 éve pályán lévő művész be is söpörte a műfaj legnagyobb elismerését, a vörösre tapsolt gyermektenyereket.

BG

Sárospatak dal desiaty raz domov bábkarskému festivalu Vo vreci mám bábku. V Sárospataku štyri dni okupujú kultúrny dom bábkari.

Vlastne tu usporiadajú X. medzinárodný bábkarsky festival Vo vreci mám bábku.

Szentirmai László, hlavný organizátor festivalu nám povedal, teraz už s prípravou nemá veľké ťažkosti. Chvála nebu, nadnes sa festival stal už samochodným.. - Nemusíme hľadať, bádať účinkujúcich, hlásia sa sami od seba. Niekto natrafí cez internet na tú možnosť účinkovania, ale máme tiež aj takého umelca, ktorý sa o nás dozvedel ústnym podaním.

Miniskupina

Možnosti účinkovania komorných bábkarov sú v dnešnej dobe obmedzené, i keď pri zrode bábkarstva boli vo väčšine. Najpôvodnejšie tradície bábkarskych predstavení, ktoré boli uskutočnené na jarmokoch, oživila skupina ORT-IKI, ktorej členovia do jedného akoby sa boli objavili z jedného stredovekého Pasoliniho filmu. Zvučnosť, bezprostrednosť, ich dobrá nálada bola dobrým štartom festivalu.

Latku zdvihol ihneď vysoko brazílsky bábkar Marcelo Tcheli, ktorý robil predstavenia s päť milimetrovými bábkami pre jednu osobu, totižto hral vždy len pre jedného diváka krátke jedno - dvoj minútový príbeh.   

Kapsové divadlo

Na tohoročnom festivale medzinárodnosť okrem brazílskeho bábkara zaistili rumunskí, slovenskí, nemecký japonskí a tchajwanskí bábkari. Azijskí hostia sa prejavili ako svieži farebný fľak, hoci ich predstavenia ani nie tak deti ale dospelých oslovovali.

Avšak bábkarstvo by malo niekde predsa len deti uchvátiť, a veru nebol nedostatok predstavení pre nich. Z nich možno najväčší úspech zožal slovenský Tomáš Plaszky s predstavením Janko Hraško. Umelcovo divadlo v kapse len tak sypalo zo seba nápady. Gitara bola raz kôň, raz mohutný kráľ, a veru aj väzenie, a dvakrát dokonca splnila aj pôvodnú gitarovú rolu. Umelec ktorý je na scéne už 30 rokov veru pozbieral najväčší úspech a uznanie v žánri, na červeno vytlieskané detské dlane.

BG